Csak arra nem számítottam, hogy az esküvői szezon végével, néhány héttel később hiteles Mikulás-méretű pocakot növesztek.
💥 Szétpattannak a gombok a legkedvesebb öltönyömön (igazad van, csak a felső a 2-ből).
💥 Konferálásnál a hasam feldönti az egyenes mikrofonállványt.
💥 A gitárom messzebb kerül tőlem, és nem érem el a húrokat.
Nagyon durva film kockái kezdtek el peregni – velem a főszerepben.
Azonnal vettem a távirányítót és megállítottam a képsort (félretettem a popkornt).
Valamit tennem kell!
Nekem, aki soha semmit sem sportolt rendszeresen.
Majdhogynem büszke voltam arra, hogy egy ismerkedős megbeszélésen azt mondta az egyik pár, “sokat számít nekünk, hogy nem híztál el a pompás esküvői menüktől!”
Furcsa, hogy nem az esküvőn, hanem utána, elért a végzet.
Kizárólag mozgásos fogyásról lehet szó.
Gyúrás, futás azonban nem jöhet szóba, mert hamar elunom magam. És mert a fiamat az iskolában elviszik tenisszel ismerkedni, érdekelni kezdett, vajon a futást fel tudnám-e dobni a tenisz szabályaival.
Hétfőn voltam először edzőnél, hogy megtanítsa nekem az alapokat. Heti 2 órát veszek tőle pár héten keresztül.
Az adogatás és alapütés gyakorlása közben beszélgetünk – a figyelemmegosztás jegyében.
Persze kiderült, hogy esküvőket, rendezvényeket vezetek.
Kiderült az is, hogy pocsék ceremóniamesterüket el kellett zavarni az esküvőről, mert semmit sem csinált úgy, ahogyan megbeszélték, és leitta magát, talán be is tépett valamivel 23 órára.
Megdöbbenéssel hallgattam a panaszok sorát egy általam is szimpatikusnak ismert ceremóniamester kolléga 3-4 évvel ezelőtti munkásságáról.
Sajnálom, hogy így esett.
Óriási lutri, hogy a csinivili honlap, professzionális fotók, sikeres marketingtevékenység, szakmainak tűnő fellépés és a szép ígéretek mögött valójában milyen személyiség lakozik!
Mulasztott az ifjú pár, mert nem költött elég időt, hogy megismerje jobban a kiszemelt ceremóniamestert, kifigyelje az árolkodó jeleket, mi fontos az adott szolgáltatónak az esküvőn: a bevétel, vagy az ifjú pár.
Igen mulasztás, de ez nem ti hibátok, menyasszonyok, vőlegények!
Honnan is tudhatnátok, hogy valami nem stimmel??
Ez a mi feladatunk, hogy minél többet megmutassunk nektek magunkból, munkákból, hozzáállásunkból is, ne árulhassunk zsákbamacskát.
⏰ Késő, ha csak az esküvőn derül ki, hogy a meghívott vendégek nem annyira fontosak az esküvői szolgáltató számára.
⏰ Késő, ha a csoportkép kellős közepén órákig állva várod, hogy összerendezze a társaságot – sikertelenül, végül te, vagy egy haverod veszi a lapot és elüvölti magát az ügy érdekében.
⏰ Késő, ha csak az esküvőn döbbensz rá, hogy valamelyik szolgáltató többet ivott, mint te.
⏰ Késő, ha a ceremóniamester olyan játékokat adagol, amiben te, vagy a párod már nem érzi jól magát.
⏰ Késő, ha az esküvőn derül ki, minden megbeszélés hiába való volt a részleteket illetően.
💡Egy dolog sosem késő: elzavarni a hozzáállásában méltatlan, alkalmatlan szolgáltatót.
A vendégek ezt megneszelik és ahogyan a fenti esküvőn is történt, egy hatalmas, fergeteges bulival igyekezték feledtetni a kínos incidenst.
Biztosra veszem, hogy a kolléga rengeteget tanult ebből és ma már másképpen áll a saját munkájához, az esküvőkhöz, ifjú párokhoz. Ahogyan tanultam most belőle, és saját hibáimból, mulasztásaimból is.
Az esküvőn a ceremóniamesternek nem feladata elkaphatatlan meccslabdákat ütni, hogy a másik fél – jelen esetben ti, a pár, a vendégek, vagy kollégák – ne tudjátok visszaadni.
Nem szabad, hogy háló legyen köztünk, ami kijelölné a térfeleket. Sem a szolgáltató-pár, sem a szolgáltató-szolgáltató viszonyban nincs értelme a térfelesdinek.
Egy csapat vagyunk és közös a célunk: nagyszerűen emlékezetes esküvőt adni nektek.
Boldog készülődést!
Üdv, Huba
meglepetésdalos ceremóniamester
Az írás megjelent 2016-ban a www.daloseskuvo.hu oldalamon.
utóirat:
Több esküvős kolléga megkeresett, hogy elmondjam, ki lehetett ez a figura. Itt is elárulom, hogy nem mondom el. Titoktartásból voltam mindig is a legjobb, maradok ezután is.
