Ki vagyok én? Te ki vagy?

Családomnak, osztálytársaimnak, volt kollégáknak Gábor, barátoknak, esküvős ügyfeleimnek, kollégáknak Huba, a ceremóniamester.

Hagyománytisztelő vagyok, bár úgy gondolom, nagyon sok népi hagyományt meghaladtunk. Az 1100-as évektől élő násznagy hagyományát, akiből végül lett tanú, vőfély, ceremóniamester, anyakönyvvezető, szertartásvezető. Sokan eltávolodtunk a földműveléstől, állattenyésztéstől, a vászonkészítéstől, hát még a hozzá kapcsolódó gazdag hagyományoktól, fantasztikus daloktól, talányos eszközöktől, jellegzetes szagoktól, örömöktől és fájdalmaktól is.

Haladó vagyok, aki csodálja és kedveli az újításokat, újdonságokat, fejlesztéseket, új szoftvereket. Magam is szeretek újítani, fejleszteni, jobbítani, megtanulni új dolgokat.

Racionális vagyok, amikor féket szabok az újdonságoknak, hogy ne legyen újabb telefonom, autóm, ruhám. Szeretem a logikus gondolkodást, az ésszerűséget, a mérhetőséget, a józan – egyszerű, paraszti – gondolkodást, a gazdaságosságot.

Emocionális vagyok, amikor elárasztanak az érzelmeim: lobbanékonyságom könnyen felperzsel, megérintenek a szép, igaz és őszinte dolgok (a néptánc, népzene, az égbolt színei, a napraforgó, az ölelés, a mosoly, a zene, egy történet, egy jó cselekedet…), meg tudok hatódni. Hatnak rám a reklámok, a politikai üzenetek, a kampányok felizgatnak, feltüzelnek, vagy éppen elkeserítenek, kétségbe ejtenek. Szeretek lelkesedni ügyekért, emberekért, eredményekért, imádok ünnepelni (ezért is a terepem az esküvők világa), meglepetést szervezni. Szorongok a csiki-csuki jogszabályok miatt, mert állandóságot, kiszámíthatóságot szeretnék.

Zöld vagyok, környezetvédő, környezettudatos vagyok, aki híve a szelektív gyűjtésnek, a természetes anyagoknak, az újrahasznosításnak. Ugyan túlzásba nem viszem, minden nap egy szemetet felveszek a földről és a legközelebbi kukába kidobom.

Konzervatív vagyok, aki felnéz és vigyáz a régi épületekre, alkotásokra, akinek fontosak a régi értékek (becsület, őszinteség, kölcsönös tisztelet stb.), lehet, kissé régimódi is, akinek fontosak az etikett szabályai, szeret köszönni, elköszönni, megköszönni, elismerést kifejezni, udvariasnak lenni. Az újdonságokkal nem ellenséges vagyok, csak lehet, hogy nem tudom olyan tempóban követni, ahogy megjelennek. Fontosnak tartom a helyi termékek előállítását, fogyasztását.

Extrovertált vagyok, aki könnyen barátkozik, remekül érzi magát tömeg előtt, színpadon, mikrofon mögött, szeret szerepelni, megosztani magából ezt-azt: egy verset, egy gondolatot (mint ezt a cikket), egy dalt, egy alkotást, egy hangulatot.

Introvertált vagyok, akinek a könnyen barátkozás ellenére kevés barátja van.

Jobboldali vagyok a klasszikus, francia definíció alapján, aki nem szeretne radikális változtatást. Elszomorítanak a nemzeti veszteségek, megélem, leginkább meglelem a hazaszeretet sok mindenben. Viszont régi rendszert, királyságot, földesurakon, valláson alapuló társadalmat nem szeretnék visszaállítani. A tekintélyelvűség nem való nekem, de nem azért mert nem tudnék egy tekintéllyel beszélgetni, viselkedni, hanem azért mert számomra a kölcsönös tisztelet fontos, és ebben mindenki megélheti a maga tekintélyét. Támogatom a szabad versenyt, a szabadpiacot, a kiszámítható jogi környezetet. A nacionalizmusnak, fasizmusnak, hungarizmusnak nem vagyok híve.

Baloldali vagyok, akinek fontos a társadalmi egyenlőségre való törekvés, a kisebbségi jogok (nemzetiségek jogai Magyarországon, magyarok jogai Európában, európaiak jogai a világban, fejlődő országok jogai a világban…), szabadságjogok, munkásjogok, sztrákjogok, tárgyalási jogok biztosítása. Viszont a kommunizmusnak vagy anarchizmusnak és a forradalmak híve sem vagyok. Igaz, felnézek azokra, akik megpróbálták, szomorúsággal tekintek a leverésükre, nagyon megérint.

Liberális vagyok, akinek fontos a személyes (lelkiismereti, egyéni, vallási, szexuális, politikai, szólás…) szabadság, a törvény előtti egyenlőség, a magántulajdon, a kormányzat átláthatósága, a gondolatok, tudás, tudomány szabad áramlása.

Demokrata vagyok, aki elutasítja a zsarnokságot, az elnyomást, az igazságtalanságot. Tudom, hogy nem létezik olyan, mint igazságos világ, azonban szerintem törekednünk érdemes rá. Szeretem, ha lehet tárgyalni, érdekeket ütköztetni, kulturáltan vitatkozni, szeretem, ha a felek egymást meghallgatják és törekednek egymás megértésére. Szeretnék tiszta választásokat, betartott ígéreteket, felelősségteljes, visszahívható képviselőket, valamint országot, országokat, népet szolgáló tisztviselőket.

Lokálpatrióta vagyok, akinek fontosak a helyi értékek. Ilyenkor elsősorban Dabasra gondolok vissza, ahol nevelkedtem, ma is figyelemmel kísérem, mi történik gyerekkorom helyszínével, támogatom a volt gimnáziumom alapítványát, együtt örülök a dabasiak sikerének. Ma már Dunakeszire is lokálpatriótaként tekintek, ahogy minél több értékes embert megismerek. Fontosnak tartom, hogy vigyázzunk arra a településre, mikrokörnyezetre ahol élünk, ugyanis az nem is olyan lehetetlen, életünkben emberléptékű, szűk környezetünkben tudunk hatni és figyelni egymásra. Itt ültettünk fákat is (Rejtelmek Ösvénye).

Européer vagyok, aki sokat merít az európai nemzetek, népek kultúrájából, történelméből. Fontosnak tartom az európai szervezetek együttműködését, az Unió nemzeteket egyesítő szándékát, a béke fenntartását, a szolidaritását, támogatását.

Világpolgár vagyok, aki rádöbben, hogy nem csak egy város, ország, nemzet, unió, földrész polgára, hanem az egész világé, a nagy globális falué: tetteivel, gondolataival, szavaival az egész világra hatással lehet (ld. pillangó effektus). Tisztelem az egyetemes emberi jogokat, a kulturális különbségeket, sőt rajongom a kulturális sokszínűséget. Szeretem és tanulom az idegen nyelveket, örömmel fedezek fel messzi tájakat, városokat, ha tehetem. Törekszem követni és megérteni a nagyvilág folyamatait, történéseit, lenyűgöznek a globális logisztikai ellátási láncok, miközben vérzik a szívem a világméretű szennyezés és a hárítás miatt. Imádok rácsodálkozni tudományos felfedezésekre, összefüggésekre, tudományok közötti kapcsolatokra, a természet, az élet, a nagyvilág törvényszerűségeire.

Polihisztor vagyok, mondták egyik munkahelyemen. Valóban sok mindenhez értettem. Egy kicsit. Ma is sok minden érdekel.

Szolidáris vagyok kisebbségekkel, kiszolgáltatottakkal, bántalmazottakkal, gyengébbekkel. Elfogadom és támogatom az értelmes és átlátható közterheket. Nyitott vagyok önkéntes munkára, bár eddig még nem illesztettem be az életembe rendszeresen.

Empatikus vagyok, aki sokszor meglátja a tekintélyek magányát, amelybe záródik a sok hajbókolás, számító helyezkedés között; a bűnözők magányát és fájdalmát, akik szeretetre, elismerésre, közösségre vágynak; meglátja az alattvalók, áldozatok félelmét, szorongását, fájdalmát.

Adakozó vagyok: vért, ruhát, fizikai segítséget, jókedvet, dalt.

Apa, férj és szüleimnek gyereke vagyok.

Huba

Kép: Crazy foto

Street Gábor HUBA

A szerző elkötelezett híve a könnyed, barátságos és professzionális rendezvényeknek, ünnepeknek. Ajándékdalaival pedig életre szóló élményt ad minden jelenlévőnek.