Portugál-magyar eredmény 1:1 a Művészetek Palotájában

 

Amíg az egész ország lázban és letargiában égett a hétvégi magyar-portugál mérkőzés (mondjuk ki, vereség) miatt, addig egy elbűvölő és tengeróceánok energiáit megéneklő portugál énekesnő meghódította a Művészetek Palotáját megtöltő közönségét.

Hálás vagyok a feleségemnek, aki egyrészt születésnapomra vette a koncertjegyet, másrészt mert egy portugál kiküldetése miatt elkísérvén bejárhattam gyalog egy héten át Lisszabont, Mariza énekesnő városát.

Pontosan tudtam, mikor mire utal, a színek, a hangulat, a nyüzsgés, a tenger, a napfény…

Ott ismertem meg a fado (ejtsd: fádu) zenei stílust, ami olyan, mint egy ballada, hasonló szívszaggató hajlításokat korzikai muzsikában is hallani.
Elvágyódás, szomorkodás, az élet változatos, várt vagy be nem teljesült dolgai. Minden, ami a magyar népdalokban is ott rejtőzik mélyen.

A fadisták érzelemfestők, történetmesélők, trubadúrok a maguk módján.

Mariza alig 3 évvel idősebb nálam. Világhírű karriert futott be végtelen odaadásával, szelídségével, kisugárzásával, humorával és lehengerlő énekes előadásmódjával.

Lisszabonban először a nagy dívára, Amália Rodriguesre figyeltem föl, begyűjtöttem pár CD-t (akkor még árultak ilyet). Idehaza pedig a Magyar Közútnál egyik kollégám hívta föl a figyelmemet Marizara.

Hú, nagyon hasonló az élettörténetünk kezdete, ahogyan ezt tőle tegnap megtudtam a koncerten. Erről az oldalról is hirtelen nagyon közelinek éreztem őt, és érteni véltem minden mondatát. Egyszer majd én is elmesélem a saját történetemet.

Ez itt egy modern dal az esőről. Tegnap éppen esett Lisszabonban, míg Budapesten verőfényes napsugarak ünnepelték a művésznőt.

Amúgy az csak a mesében van,
* hogy az emberek nem köhögnek bele a dalokba, szünetekben,
* hogy nem tapsolnak bele prekoksz-műértőként az utolsó csengő akkordokba,
* hogy megértik, ha zeneileg még fog jönni valami,
* hogy búskomor, melankolikus dalok ellenére az emberek vidáman ragyognak, felállva tapsolnak, ujjonganak …,

meg ezen a mai estén!

Olyan tényleg nincs a világon, hogy egy dalt mind az ezer ember egyformán ismerjen, érezzen, és értsen!
Olyan nincs, hogy a kolletkív tudat minden jelenlévő embernek “megálljt parancsoljon”, hogy egy látszólagos lezáráskor ne higgye, hogy vége van a dalnak, pedig számos korábbi dal pont így fejeződött be.
Olyan meg pláne nincs, hogy ebben a jelentős hatásszünetben egyszerre vegyen ennyi ember levegőt hangtalanul és várja ki a csattanót.
Olyan nincs.

Átbújtunk valami valószínűségi görbe alatt, vagy átugrottuk, és a zérust meghazudtolva akarva-akaratlanul megmutattuk, hogy mégis van ilyen.

Azt hiszem a dal valós vége után kitörő ováció ennek is szólt.
Szóval tegnaptól tudok ilyen helyet.

Mariza fáradhatatlanul ügyködött azon, hogy a kiváló zenésztársaival szórakoztasson, megnevettessen, megénekeltessen bennünket.

Naná, hogy összejött a közös éneklés is, bár hol a ritmusba, hol a szövegbe tört bele a bicskánk.

A legnagyobb ünneplés akkor tröt ki a közönségből, amikor teljes hangosítás nélkül – valószínűleg Bublé meghozta a kedvet többeknek ezzel a truvájjal – adtak elő eredeti felállásban fadot, ahogyan az 1800 években és sok helyen még ma is kocsmákban, éttermekben tették, teszik.

Saját fénytechnikával, hangmérnökkel, csapattal járják a világot, hibátlan produkció volt.

A végén körbejárta a lenti nézőteret, és pont előttünk, karnyújtásnyira kezdett el búcsúzkodni. Hálás vagyok a feleségemnek, hogy megtanulhattam tőle azt a szót, amivel az énekesnőnek szemtől-szembe megköszönhettem a koncertet: Obrigado!

És utána felállva tombolt mindenki, táncoltunk, ujjongtunk, integettünk, énekeltünk, tapsoltunk önfeledten.
Ezer valahányszáz boldog ember egy helyen. Csodálatos este volt.

Köszönöm az élményt!

 

Az előadáson kérdezett magyar szavakat a közönségtől, az egyik a Welcome = Isten hozott volt. Ezért írtam a koncert után neki ehhez az érkezésemkor készített képhez. Gyorsan érkezett a visszajelzés.

Huba

fotó: www.mariza.com

Street Gábor HUBA

A szerző elkötelezett híve a könnyed, barátságos és professzionális rendezvényeknek, ünnepeknek. Ajándékdalaival pedig életre szóló élményt ad minden jelenlévőnek.